2020. június 3., szerda

Nyelvtan 06.03.


Viszonyszók

Utolsó feladataid egyike, hogy a viszonyszókkal röviden megismerkedj és néhány hozzájuk kapcsolódó munkafüzeti feladatot megoldj!
Önálló jelentéssel nem rendelkeznek, a mondatban egyes szavak jelentését egészítik ki.
Mik tartoznak a viszonyszók közé?

Névelő: - határozott névelők: a, az
             -határozatlan névelő: egy

Névutó: a névszók után állnak, valamilyen körülményt fejeznek ki, a névszótól mindig különírjuk

Kötőszó:-legtöbbször tagmondatokat kapcsolnak össze, szerepéről még 7., 8. osztályban fogunk tanulni
               -pl-: és, de, vagy stb.

Igekötő:- módosítja vagy megváltoztatja az ige, igenév, igéből képzett névszó jelentését
              -helyesírásának, szórendjének három fajtája van.-az igekötő az ige előtt áll: eljön (egybeírjuk)
                                                                                            -az igekötő az ige után áll: állj meg (különírjuk)
                                                                                           -: az ige és az igekötő közé ékelődik egy szó: meg kell tanulni mindhármat különírjuk)

Segédige:- kifejezi a cselekvő személyét, számát, a ragozást, utal a cselekvés idejére, toldalékolható ( pl. foglak )
               -

Módosítószó:-a nevében is benne van, hogy jelentést módosít, árnyal
                       -pl.: vajon, még, talán, bárcsak, ugye, bizonyára, nyilván, persze

Mf.: 145. o. /1., 2.
        147. o./7.
        151. o/1.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése