István király és a magyar keresztyén egyház kezdetei II.
A közép Ázsiában vándorló Hun törzsek igen korán találkoztak
a keresztyénséggel. Egy örmény kolostorban őrzik ennek írásos emlékét. Örmény
szerzetesek mentek Ázsia sztyeppéire missziózni az ott vándorló népek közzé a
600-as évek közepén. Leírják, hogy legnagyobb meglepetésükre a hunok
zsoltárokat énekelnek és van írott hun bibliájuk is.
A hun törzsek egy része különösképpen toleráns volt más
vallások és népek felé. Nemcsak megtűrték, de tisztelték is mások hitét. Ezért
voltak befogadók a keresztyénséggel is. Aki akart felvehette ezt a vallást. A
többség még mindig az ősi hitvilágban élt.
Géza gondolkozásának ez volt az alapja. Látott már
keresztyéneket a hun törzsek között is, nem idegenkedett tőle. De igazából még
a bibliai értelembe vetett istenhittel nem élt.
Fia István, aki eredetileg a Vajk nevet kapta már jobban
értette a Bibliát. Látta milyen nagy feladat egy országot kormányozni. Főleg
olyat, amelyben mindkét vallás, az ősi és az új egymás mellett van. Ebben apja
sem volt segítségére hiszen ő mindkettőt gyakorolta. Így, Istenhez fordult. Salamonhoz
hasonlóan kevésnek érezte magát és a hatalmas Istenre támaszkodott.
A munkafüzet 74. oldalán a 4. feladatot oldd meg és küldd el
a cedrusuli62@gmail.com címre.
Edit néni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése